Kölyökkutyák helyes táplálása

A kölykök helyes táplálása sorsdöntő, későbbi életükre, hibás etetéssel életre szóló egészségkárosodást (pld. csontváz-ízületi rendellenességek) okozhatunk a kutyának. A megfelelő táplálék kiválasztásánál a következő élettani szempontokat kell figyelembe venni:

A kutyák ragadozó múltú, alapvetően állati eredetű fehérjét igénylő állatok, azonban nem kizárólag húsevők, tehát megfelelő mennyiségben és arányban kell biztosítani számukra a fehérjék mellett a zsírokat, szénhidrátokat is, valamint a vitaminokat, ásványi anyagokat, makro és mikroelemeket.

Mind az alul-, mind a túltáplálás káros. A nem megfelelő mennyiségben (ideális kb. 25-30 %) és minőségben (ideális: állati eredetű fehérjeforrás) etetett fehérje hiánybetegségeket okozhat (növekedés, csökkent immunvédelem. stb. lásd Etetési hibák c. cikk. A kutya, 2009 április).

A kölyköket kizárólag nekik készített eledellel kell etetni, a felnőtt kutyák tápláléka számukra nem megfelelő. Az eltérő kor és méret, eltérő táplálékigényt jelent. A kölykök energiaigénye közel kétszerese lehet a felnőttekének, azonban kis gyomorméretük miatt a felnőtt állatoknak készült tápból nem tud annyit felvenni, amely a tápanyag és energiaigényét fedezné.

Táplálék

A kölykök tápláléka abban különbözik a felnőtt állatokétól, hogy az koncentráltabb, tápanyagokban és energiában gazdagabb, továbbá eltér az egyes tápanyagok és energia egymáshoz viszonyított aránya is. Ezért a kölyköket felnőtt táppal etetni súlyos hiba és kerülendő.

Nem minden kölyöknek egyezik a tápanyagigénye, ez is változik a fajta mérete függvényében: A kistestű fajták kölykeinek egy testtömeg kilogrammra vetítve magasabb az un. metabolizációs rátája (gyorsabb az anyagcseréje), hamarabb éri el kifejlett kori testtömegét, mint a nagytestű fajták – a kistestű fajták kifejlett kori testtömegüket kb. 12 hónapos korukra elérik - így a kistestű fajtáknak nagyobb a fehérje, zsír, kalcium és foszfor stb. tartalmú tápra van szükségük.

A kistestű kölykökre jellemző még a kis száj, és kis gyomor. Fontos, hogy ezek a kölykök olyan tápot kapjanak, melyek kis tápszemekből állnak, hogy könnyebben meg tudják rágni. A koncentrált tápanyagtartalom biztosítja, hogy a kölykök teljes értékű és kiegyensúlyozott tápot kapjanak, még akkor is, ha kisméretű gyomruk csak kis mennyiségű táplálékot képes befogadni.

A közepes testű fajták kölykeinek kissé magasabb az egy testtömeg kilogrammra vetített metabolizációs rátájuk, mint a nagytestűeknek. Ezek a fajták kifejlett kori testtömegüket 12-18 hónapos korukban érik el, tehát hamarabb, mint a nagytestű fajták, ezért nekik a nagytestű fajták kölykeinél tápanyag dúsabb táplálékra van szükségük.

A nagytestű fajták kölykeinek  alacsonyabb a metabolizációs rátája, mint a kisebb testű fajtáké. Növekedése nagyobb mértékű, kifejlett kori testtömegét a 18-24 hónapra éri el.

Növekedés

Az egyes fajták növekedési sebessége eltérő, a nagytestű fajtáké a legnagyobb. Amíg egy kistestű kölyök növekedése során a születéskori testsúlyát tízszeresére növeli, (az ember 28-szorosára) addig a pld. a német dog születési súlya 130-szorosára nő) A gyors növekedés időszakában, főleg a nagytestű fajták kölykeinél, vétett etetési hibák maradandő csontfejlődési rendellenességekhez vezetnek. A növendék kutyák táplálásánál a túletetéssel lehet a legegyszerűbben bajt okozni. A nagy tápanyag és energiatartalmú tápok kizárólag az előirt adagolásban etethetők. Ezért adnak melléjük mérőpoharat, melynek használata feltétlenül fontos. A korlátozás nélküli (ad libitum) etetés nem vezet nagyobb méretű kutyához, viszont végzetes etetési hiba lehet.

A túlzott energiabevitel gyors testsúly növekedést eredményez, ami túl nagy nyomást gyakorol a még meg nem erősödött csontváz rendszerre, az ízületi felületekre (pontosan úgy, mint egy túlterhelés alatt összeroskadó polc). A túlsúly az ízületek deformálódásához, a csípőízület estében pld. bizonyos esetekben a csípőízületi diszplázia megjelenéséhez vezethet.

A túl nagy fehérjetartalom túlzott energiabevitelt is jelent, ezért jelentkezhet pld. a csípőízületi diszplázia fehérjetúletetés esetén is, ez azonban nem a fehérje, hanem annak energiatartalma miatt alakul ki. Ennek megelőzése érdekében a nagytestű fajták kölyök tápjai alacsonyabb energia-, zsír- és fehérjetartalmúak, mint a kisebb testű fajtáké.

A túlzott kalciumetetés is súlyos következményekkel járhat. A kiskutyák emésztőrendszere még nem tudja korlátozni a kalcium felszívódását, a felnőtt kutyákkal ellentétben. Ha túl magas a táplálék kalciumtartalma, vagy csonterősítő tablettákat túladagolja a gazda, akkor annak jelentős része felszívódik a kölyök bélcsatornájából.

A kalcium túladagolás a csontosodás folyamatát megzavarja és pld. osteochondrosishoz vezethet. Ennek megelőzésére a nagytestű fajták kölyöktápjainak pld. alacsonyabb a kálcium (Ca) tartalma, mint a kisebb testű fajtáké. Tápetetés mellett az ásványi anyag készítmények etetését kerülni kell.

Hasonlóan veszélyes a vitaminok ellenőrzés nélküli (túl)adagolása, mint pld. a zsírban oldódó D-vitamin túladagolása lágy szöveti kalciumlerakodáshoz vezet. Tápetetés mellett a vitaminkiegészítés sem javasolt.

Hasznos lehet egyes táplálékkiegészítők, pld. „ízület táplálók”, glükózamin, chondroitin-szulfát etetése, melyek a porc képződését, esetleges sérüléseik megelőzését segíthetik.

Összefoglalás

Elmondható, hogy a kölykök növekedéskori etetése szempontjából az un. gyors növekedés szakasza  (4-8 hónap) a legkritikusabb életszakasz. Ebben az időszakban a túletetés, a túlzott energiabevitel a legnagyobb kockázati tényező, mellette pedig az ásványi anyag és vitamin túladagolás, táplálék kiegészítők túlzott használata. Ebben az időben –a nagyobb fajtáknál különösen -célszerű kerülni a megterhelő mozgást is.

Dr. Berkényi Tamás állatorvos

Forrás: Eukanuba.hu